Annyi minden benne van egy érintésben. Lehet simogató, ölelő, de lehet bántó is. Történhet időben, de elkésve is. Mennyi mondanivalója van igazán. És mennyire fontos is. Nélküle néha olyan nagy a csend, sokszor szinte fáj. Érintés, olyan közel hoz két embert egymáshoz. És a visszajelzés? A 'párbeszéd'? Érintések sorozata - utat mutat. Oda, hova a szavak sokszor el se vezettek volna. Egy érintés és elindul egy érzés, egy gondolat - talán egy csodaszép utazás. Hiszen úgy vágyunk az érintésre, mint a völgyek a patakokra, mint az éjszaka a csillagokra, mint az erdő a fákra, mint a hegyek a sziklákra és a sziklák a barlangokra. Úgy, mint a vízpartok a tavakra, mint a madarak a hangjukra, mint a Nap a Holdra: mint a férfi a nőre és a nő a férfira. Úgy, mint világunk a csodára, a szépre. Élhet - e a testünk érintés nélkül? A lelkünk simogatás nélkül? A szívünk szeretet nélkül? Szerintem nem. És ha megkapod, a Világot kapod: lelkedben, szívedben a meseszép természetet kapod. Egy érzést, egy gondolatot, amelyben mindened ragyog.