Az arcodon ott ül a félelem.
Most minden árnyékban mozdul.
És én tudom, keresed a fényt.
De az idő nem vár, senkire sem vár.
El kell, hogy engedd, ami bánt.
Hogy az új vakítani tudjon.
Fókuszban az ismeretlen.
Egyedül nehéz.
A fájdalom cipeli az emlékek köveit.
Kapcsold fel hát a…
Frozen
Tánc
Kincs a mélyben...
De hol van a határ?
Mert néha túl sok az akadály.
És az idők kapuján áthatol egy emlék - visz tovább.
Ahogy a pillanat újra ránk talál.
Ott a tökéletesség szinte él, mert pompázik a legszebb kép.
Bennünk pedig egy világ születik.
És az utazás színre lép, ahogy mámorosan…
Az élet útja
Mikor a szemedbe nézek, a tekinteted messze réved.
És én látom, ahogy az utak csak futnak.
Kérdem, merre tartasz?
A gondolatok szinte élnek.
Annyi megjárt út - és a végtelen csak húz.
De az erő ma elfáradt, csak küzd és vár.
Holnap talán magára talál.
De Te látod, amit én?
Látod és érzed?
A…
Megkésett üzenet
Ezer arcú gondolatok tengerében hánykolódik az érzelem.
És hatalmas hullámok közepette próbál kikötni a szív.
De borzalmas a vihar és csak úgy tombol a vívódás.
Apró szigetek, kétes ígéretek, a homályos tekintetek.
És mögöttük néma szavak, a lelki csalódások.
A csendes, hűtlen…
Tiszta képek
Sorsok erdeiben, végtelen utakon mendegélve, keresve valami mást.
Kutatva egy érzést.
Talán egy régi, hű látomást.
Hol az idő megáll.
És minden kép csak vár.
Ott, hol a szavak mit sem érnek, és a létek örvénybe lépnek.
Kezdődik egy világ.
Egy olyan élet, ahol a pezsgés szinte éget.
Ott…
Fény és árnyék
Már nem tudom, hol kezdődött el...
Csak némán hallgatom szavaidat és tekintetedbe merülők.
Gondolataid néha lelkeket simogatnak, néha könnyeket fakasztanak, de mindig a szívekig hatolnak.
Már nem tudom, hol kezdődött el...
Érezlek minden pillanatban. Minden pompázó és hervadó…
Tündöklő fények
Hegyek között, völgyek ösvényein, pillanatok villanó vágyain - surranó álmok leheletnyi képein.
Érzelmek és gondolatok ütköző választásain.
Vibráló tündöklések, visszhangba burkolt végtelen születések.
A kezdet, mindig lázasan éget.
Pezsdítve újra és újra a hévbe kéret.
Mert nem lehet másképp,…
Az élet sóhaja
Mozgásban: lelkek szárnyalása, a lét.
Vajon elkap majd, ha zuhanok?
Szükségét érezve a biztonságnak, meglelni a holnapot, egy reményt hozó világot.
A széllel táncoltam, az esőbe rejtve könnyeimet.
Mosolyogtam a napfényre, a hegyre kapaszkodva a karomat széttártam.
Minden fáradtságot lemosva…